WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

  • Mit érdemes tudni kímaváltozásról?
  • Milyen tényezők hatnak a kímaváltozásra?
  • Mit tesz a WWF Magyarország?
  • Mik a legújabb hírek?
  • Hogyan segíthetek?

Mit érdemes tudni kímaváltozásról?

A Föld globális átlaghőmérséklete mára egy Celsius fokkal meghaladja az ipari forradalom előtti értéket. A változás az egész éghajlati rendszert érinti és óriási kihatással van már most mindennapi életünkre is. Ilyen tünet például, hogy az 2018 ősszén a Duna vízszintje mindenütt megdöntötte a valaha mért legalacsonyabb rekordértéket, míg ezzel szinte egyidőben Velence utcáit térdig érő vízzel árasztotta el a tenger. Világszerte gyakoribbak lettek a heves esőzések, nagyobbak az áradások, súlyosabbak az aszályok és szűkösebbek a vízkészletek.

Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó tudományos testületének tanulmánya szerint 1,5 Celsius fok az a kritikus szint, amihez a társadalom és az élővilág még képes alkalmazkodni. Ahhoz, hogy a klímaváltozás megálljon ezen a szinten, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2-3 éven belül meredek zuhanásba kell kezdenie és 2050-re nullára csökkennie. Ehhez drasztikus átalakulásra van szükség a gazdaság és a társadalom minden területén, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot, az energiatermelést, a közlekedést és a lakossági fogyasztási szokásokat is.

Az éghajlatváltozás által egyik legérintettebb terület az Északi-sark, itt tapasztalható a legerősebb felmelegedés. A jegesmedvék jövője emiatt veszélybe került, hiszen talpunk alatt olvad az otthonunk. A jég vastagsága az elmúlt 30 évben 40%-kal lett vékonyabb, és 2 millió km2–rel kevesebb az állandóan jéggel borított terület. Azonban hatásai mára már hazánkat is súlyosan érinti. Egyre gyakoribbá válnak majd a hosszú aszályos időszakok és a túl intenzív esőzések – vagyis a nedves időszakok alatt lehulló többlet csapadék az aszályos nyári hónapokra való visszatartása egyre fontosabbá válik.

Most még van lehetőségünk, hogy változtassunk a jövőnkön. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás jelentőségére, és arra, hogy természeti értékeink megőrzése nem tűr halasztást.

 

Milyen tényezők hatnak a kímaváltozásra?

A klímaváltozás az emberiség számára az egyik legnagyobb probléma. E változás okozója pedig maga az ember, aki túl nagy mennyiségben juttat olyan üvegházhatású gázokat (szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid) a légkörbe, amelyek Földünk folyamatos felmelegedését okozzák. Energiaéhségünk kielégítésére egyre több fosszilis, nem megújuló energiahordozót (szén, földgáz, kőolaj) égetünk el. Több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit az óceánok, erdők képesek elnyelni és nagyobb mértékben írtjuk ki erdeinket, mint ahogy azok újra tudnának termelődni.

A jólét hajszolása közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni saját jövőnkről. Évről-évre korábbi dátumra esik a túlfogyasztás világnapja,  az emberiség alig több mint fél év alatt elhasználta a Föld erőforrásait. Innentől kezdve a jövőnket égetjük el, fogyasztásunk az ökoszisztéma rovására megy. Ezt az erőforrásigényt az ökológiai lábnyom kiszámításával tudjuk számszerűsíteni. Adott személy vagy terület energia-, étel-, víz-, építőanyag-, és egyéb fogyasztásából becsüljük meg az eltartásához szükséges termelőképes földterület mennyiségét – vagyis mekkora „helyet” foglal a bolygón. A globális ökológiai lábnyom 60%-át az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.

Az ökológiai túlfogyasztás természetesen csak korlátozott ideig lehetséges: egy idő után degradálódik a természeti környezetünk, sőt, össze is omolhat. Ezért rendkívül fontos, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket tegyünk ennek csökkentésére.

A fosszilis energiahordozók adták a múlt és a jelen energiáját, a jövőben azonban át kell térni a magukat tálcán kínáló, kiaknázatlan megújuló energiaforrásokra. A szükséges tudás és technológia már jó ideje rendelkezésünkre áll. A nap- a szél-, a víz- és a geotermikus hő kimeríthetetlen energiaforrások és nem szabad figyelmen kívül hagyni a szerves anyagokból kinyert biomasszát sem.

 

Mit tesz a WWF Magyarország?

A WWF szemléletformáló kampányaival és edukatív kiadványaival és eseményeivel kívánja felhívni a lakosság figyelmét a klímaváltozás veszélyeire és az egyéni felelősségvállalás fontosságára. 

A terepen a  WWF Magyarország a borsodi ártér településeivel, Tiszatarjánnal, Ároktővel és Tiszadorogmával több mint egy évtizede tartó együttműködést alakított ki a hullámtér természetiá állapotának helyreállítása érdekében. Tiszatarjánban mintegy 100 hektáron vezettünk be fenntartható ártéri tájhasználatot, együttműködve az önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal és a lakossággal. Az új földhasználatnak része a gyalogakácos területekről az invazív cserje végleges eltüntetése, majd mintegy 30 hektáron energetikai célú faültetvények telepítése és fenntartása, a többi területen pedig ártéri legeltetés szürkemarhákkal és vízi bivalyokkal. A szürkemarhák és a vízibivalyok kiválóan kiegészítik egymást, mert a bivalyok a vizesélőhelyeket és azok partjait kedvelik, a szürkemarhák pedig a fás legelők területén előzik meg a gyalogakác visszatérését.

Kapcsolódó projektjeink:

MICACC - Vízmegtartás

BIOSCREEN CEE Biomassza fenntarthatósági kritériumok a megújuló energiaforrásokért Kelet-Közép Európában

CEESEU - Közép- és Kelet-Európai Fenntartható Energia Hálózat

 

 

 

Mik a legújabb hírek?

Nemzetközi online konferencia a LIFE-MICACC projekt szervezésében

A LIFE-MICACC projekt szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a 2021. október 28-án 10 órától az „Éghajlatváltozáshoz történő helyi szintű alkalmazkodás és a vízmegtartás lehetőségei a LIFE-MICACC projekt tapasztalatain keresztül” elnevezésű nemzetközi online konferenciára.

2021-10-05 Tovább »

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

2021-08-10 Tovább »

 

Nagyszabású klímavédelmi kampányt hirdet a Cartoon Network gyerekcsatorna

A Cartoon Network június 1-jével elindítja vadonatúj klímavédelmi kampányát, amelynek célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét bolygónk megmentésére. A Cartoon Network Klímabajnokok című többplatformos kampány június 1-jén indul 18 nyelven Európa-, Közel-Kelet- és Afrika-szerte, és egészen év végéig újabb és újabb elemekkel jelentkezik.

2021-06-04 Tovább »

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint sincs már szükség új fosszilis beruházásra

A Nemzeti Energiaügynökség (IEA) kedden publikálta jelentését, amely felvázolja, hogyan érhető el globálisan a 2050-es klímasemlegesség az energiaszektorban. A forgatókönyv, habár látszólag egyértelműen utat mutat a fosszilis energiahordozók kivezetésére, több olyan technológiát szükségesnek lát, amelyeket a WWF álláspontja szerint csak szigorú fenntarthatósági követelmények mellett lehet hasznosítani.

2021-05-21 Tovább »

 

Részletes környezetvédelmi előrejelzést készített a Zöldunió

A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből.

2021-04-07 Tovább »

Elégtelen erőfeszítések a klímaalkalmazkodás területén

2020 a valaha mért második legmelegebb év volt, csupán 0,02 Celsius-fokkal elmaradva a 2016-os rekordertől. Az erőfeszítések és a koronavírus-járvány ellenére a légköri szén-dioxid-koncentráció tovább emelkedett, ahogy a klímaváltozás hatásai is fokozódnak.

2021-01-15 Tovább »

 

 

Hogyan segíthetek?

  • Az éghajlatváltozás mindannyiunkat érint és közös feladatunk tenni ellene. Az energiatakarékosság mellett fontos  átalakítani az étkezési és fogyasztási szokásainkat. A húsfogyasztás és a tejipar hatalmas terhet ró a környezetre ahogy minden új ruhadarab, elektronikai cikk vagy egyéb használati tárgy előállításához sok energia kell és szállítása még több károsanyag kibocsátással jár. Gondoljunk erre, mielőtt új, esetleg felesleges dolgot vásárolunk meg!

  • A fenti hétköznapi változtatásokon túlmenően fontos megemlíteni, hogy mi magánemberek is fel tudjuk hívni a döntéshozók figyelmét a klímaváltozás fontosságára. Elég követnünk a 16 éves Greta Thunberg példáját, aki egyedül kezdett el péntekenként tüntetni az erősebb svéd klímapolitikáért a stockholmi parlament lépcsőjén. Mára több százezren követik példáját, a Fridays for Future mozgalom számos országban így hazánkban is elterjed. 2019 szeptemberében az addigi legnagyobb hazai klímatüntetést szervezték meg, ahol természetesen a WWF Magyarország is képviseltette magát. Sok-sok ilyen alulról jövő kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy Európa ezen részén is kellő figyelmet kapjon a klímaváltozás fontossága.